Szülőként, családtagként mindenkit megviselhet, ha betegnek látja gyermekét. A beteg gyermek korára, kiszolgáltatott helyzetére tekintettel különösen segítségre szorul, amelyre az egészségügyi rendszernek is figyelemmel kell lennie. Érdekli, hogyan biztosítható a gyermek érdekeinek védelme egészségügyi ellátása során? Ha igen, az alábbiakban megtudhat néhány hasznos információt a kiskorúak jogai kapcsán!
Előfordulhat, hogy a gyermek olyan betegségben szenved, hogy rövidebb vagy hosszabb időt kórházban kell töltenie, amelyet mind a gyermek, mind a szülő nehezen fogadhat. A szülő aggódhat, hogy gyermeke hogyan fogja viselni az idegen környezetben töltött napokat, mennyi időt fog igénybe venni gyógyulása. Ha Ön is szülő, megnyugtató lehet az Ön számára, hogy a kiskorúak jogai között szerepel, hogy a kórházban szülője mellette tartózkodjon. (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 11. § (4) bekezdés). Kórházanként eltérő lehet, hogyan biztosítják ezt a jogot (külön ágyat is biztosítanak-e a szülőnek?), de a szülő benntartózkodását nem utasíthatják el.
Kiskorúak esetén az egészségügyi ellátásba törvényes képviselője (általában szülője) egyezik bele, ezért számára kell megadni a gyermek egészségi állapotával, ellátásával kapcsolatos teljes körű, részletes tájékoztatást. Fontos azonban, hogy maga a gyermek is megértse, miért kell háziorvoshoz mennie vagy kórházban lennie, hogyan fogják megvizsgálni. Az orvosnak a gyermek életkorára figyelemmel, körültekintően, szükség szerint fokozatosan, a gyermek állapota által indokolt rendszerességgel kell a tájékoztatást megadnia. Minden esetben meg kell győződnie arról, hogy a gyermek megértette-e az elhangzottakat. (Eütv. 13. §; 134. §; 135. §)
A kiskorú beteg egészségügyi ellátásával kapcsolatos döntéseket törvényes képviselője (általában szülője) hozhatja meg helyette, ez a joga azonban korlátozott. A szülő beleegyezése csak „a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai (ún. invazív) beavatkozásokba” ((Eütv. 3. § m) pont) szükséges, az ilyennek nem minősülő beavatkozásokhoz a szülő beleegyezését nem kell kérnie az ellátónak. Ha a gyermeket baleset éri és sürgősen el kell látni, szintén nem kell várni a szülő beleegyezésére. Fontos, hogy a szülő döntése nem érintheti hátrányosan gyermeke egészségi állapotát (a beavatkozás kockázataitól eltekintve), valamint nem járhat egészsége súlyos vagy maradandó károsodásával.
A kiskorúak jogai kapcsán fontos tudni, hogy a szülő nem is utasíthat vissza olyan ellátást, amely gyermeke egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodást okozna, valamint a háziorvosi, házi gyermekorvosi és védőnői ellátást sem. Ne felejtsük el azonban, hogy a beteg maga a gyermek, ezért az ellátónak a gyermek véleményét is figyelembe kell vennie az ellátásával kapcsolatos döntések meghozatala során. (Eütv. 16. §, 21. §)
A szülő fokozott felelősséggel tartozik gyermeke iránt, biztosítania kell jólétét, gondoznia, betegsége esetén ápolnia kell őt. A gyermek egészségének védelme érdekében bizonyos védőoltásokat (mint például a TBC, torokgyík vagy kanyaró ellen) kötelezően meg kell kapnia, valamint egyes szűrővizsgálatokon kötelezően részt kell vennie. Ilyen például a fejlődési rendellenességek kiszűrése, idegrendszer vizsgálata. Ezekben az esetekben szülőjének gondoskodnia kell a gyermek megjelenéséről, részvételéről.