Bevezetés az egészégügyi törvény által nyújtott betegjogokba

„Joga van betegnek lenni.” - Ismerjük a mondást, de Ön tudja, hogy pontosan milyen jogai vannak egy magyar betegnek?

Élete során minden ember kapcsolatba kerül az egészségüggyel. Gondoljunk csak arra például, ha meglátogatjuk háziorvosunkat, vérvételre megyünk vagy valamilyen védőoltást adatunk be magunknak. Bármilyen erős az immunrendszerünk, időnként rosszul érezhetjük magunkat, lebetegedhetünk, adott esetben súlyosabb betegségekkel is meg kell küzdenünk életünk során. Egy betegség tudata nehéz terhet róhat a betegre és családjára is, a beteg kiszolgáltatottnak érezheti magát. A kiszolgáltatottság érzése tovább nőhet, ha a beteg kevés információval rendelkezik ellátásával kapcsolatban, nem látja át, pontosan mi fog vele történni kezelése során.

Sajnos napjainkban egyre gyakrabban hallunk meghökkentő, olykor hihetetlen történetekről, amelyekben a betegek kezelésük során a gyógyulás helyett egészségkárosodást szenvednek, a „gyógyítás áldozataivá” válnak. Egyes esetekben az ellátók nem tartják tiszteletben a betegek jogait, és a betegek ellátása nem jogszerűen történik. Az ehhez hasonló esetek elkerülése érdekében fontosnak tartjuk, hogy Ön tisztában legyen azzal, hogy betegként milyen jogokkal rendelkezik, és felismerje, ha adott esetben jogsértés érti.

Az egészségügyi törvény által adott betegjogok

A magyar egészségügyi törvény (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény) az alábbi kilenc jogot biztosítja minden magyar, beteg ember számára:

  1. Az egészségügyi ellátáshoz való jogot, vagyis Önnek joga van igénybe venni egészségügyi ellátást, és joga van ahhoz, hogy betegségét kezeljék.

  2. Az emberi méltósághoz való jogot, amely lényege, hogy egészségügyi ellátása során az ellátóknak tiszteletben kell tartaniuk az Ön emberi méltóságát.

  3. A kapcsolattartás jogát, amely biztosítja az Ön számára, hogy kapcsolatot tartson hozzátartozóival, rokonaival, amennyiben egészségi állapota miatt kórházban kell tartózkodnia.

  4. A gyógyintézet elhagyásának jogát, amely értelmében, ha Ön úgy dönt, hogy nem szeretné magát egy adott egészségügyi intézményben kezeltetni, akkor a törvényben meghatározott feltételekkel elhagyhatja az intézményt.

  5. A tájékoztatáshoz való jogot, amely alapján Önnek joga van ahhoz, hogy teljes körűen tájékoztassák ellátásával kapcsolatban, és ezáltal minden, a kezeléséhez és ellátásához szükséges információt megkapjon.

  6. Az önrendelkezéshez való jogot, vagyis Ön szabadon döntheti el, hogy igénybe vesz-e ellátást, milyen beavatkozásokat végezhetnek, vagy nem végezhetnek el Önön.

  7. Az ellátás visszautasításának jogát, amely lehetővé teszi az Ön számára, hogy a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén visszautasítsa az egészségügyi ellátást.

  8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát, amely értelmében Ön jogosult megismerni az Önről készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatokat, illetve jogosult egészségügyi adatairól tájékoztatást kérni.

  9. Az orvosi titoktartáshoz való jogot, amely biztosítja az Ön számára, hogy az ellátók az Ön ellátása során tudomásukra jutott adatokat, információkat bizalmasan kezeljék.

Célunk

Ha a fenti betegjogok közül a valamelyik sérül, az őt ellátó személynek számolnia kell a jogsértés jogi következményeivel, amelyek az egyes esetek súlyossága, az egyes jogsértések nagyságától függően különbözőek lehetnek. Napjainkban a betegek egyre aktívabb szereplőivé válnak az egészségügynek (szemben a korábbi, passzívabb beteg szereppel), így jogaik fokozottabb érvényesítésére lehet számítani.

A további cikkeink célja segítséget nyújtani, hogy minden magyar embert és közösségünk tagjait tájékoztassuk arról, hogy milyen az olyan egészségügyi ellátás, amely az egészségügyi törvény értelmében jogilag jár nekik, és amelyet megérdemelnek!