Mikor igényelhetek kártérítést a kórháztól?

Biztosan Ön is hallott már róla a médiában, az ismerőseitől, esetleg saját tapasztalatból is tudja, hogy sok esetben nem úgy sikerül a beteg ellátása, gyógykezelése, ahogyan az azt orvos vázolta, illetve, ahogyan a beteg remélte. Vannak betegek, akik próbálnak megbékélni a nem várt helyzettel, azonban akadnak olyanok is, akik időt és pénzt nem sajnálva pereskednek a kórházzal, kártérítést követelve a bíróságtól.

A kórház kártérítési felelőssége merülhet fel, ha például

  • a beteget indokolatlanul késedelmesen látják el,
  • ha az orvos nem végzi el a szükséges vizsgálatokat annak érdekében, hogy helyesen állítsa fel a diagnózist.

Meghökkenünk azokon az eseteken, amikor a műtét után indokolatlanul maradnak tárgyak (törlőkendők) a beteg testében, vagy, ha a beteg fertőzést kap, holott az az ellátó megfelelő eljárásával elkerülhető lett volna. Sok beteg arra hivatkozva indít kártérítést, hogy az ellátásukkal kapcsolatban a részükre megadott tájékoztatás elmaradt, illetve nem volt megfelelő.

A kártérítési felelősség megítélése

Annak megítélése, hogy az ellátó kártérítési felelőssége fennáll-e a beteggel szemben, jogkérdés. Elsőként meg kell vizsgálni, hogy az ellátó hogyan járt el: történt-e jogellenesség? Az ellátó betartotta-e a szakmai és etikai szabályokat, illetve irányelveket? Kérdés továbbá az is, hogy az ellátó (jogilag megfogalmazva) az elvárható gondossággal járt-e el? A felelősség megállapításához szükséges, hogy a kórházi ellátás során következzen be a beteg kára, tehát (jogilag megfogalmazva) okozati összefüggés álljon fenn a kórház felróható magatartása és a beteg kára között. Ez azt jelenti, hogy ha a beteg azért indít keresetet a kórházzal szemben, mert az nem megfelelően tájékoztatta, kártérítést akkor fognak neki megítélni, hogy ha bizonyítja, hogy a megfelelő tájékoztatás mellett nem egyezett volna bele a beavatkozásba, vagy más beavatkozásba egyezett volna bele, és így a kára nem következett volna be.

Milyen kára lehet a betegnek?

Kárnak minősülnek többek között

  • az egészségügyi szolgáltatási többletköltségek (például a gyógytorna igénybevétele),
  • a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége,
  • az, hogy a betegnek ápolót, gondozót kell fogadnia.
  • Kára származik a betegnek abból is, hogy nem tud dolgozni vagy kevesebbet tud keresni, mint korábban.

A beteg sérelemdíjat is követelhet, ha úgy érzi, személyiségi jogában megsértették, így például a kórház nem tartotta tiszteletben az emberi méltósághoz való jogát vagy az önrendelkezési jogát.

Egy kártérítési per sok pénzbe kerülhet, és akár évekig is elhúzódhat. Javasolt jogásszal egyeztetni, hogy érdemes-e pert indítanunk, illetve van-e esély perünk megnyerésére.