Mit kell tudni a várólisták kapcsán?

Biztosan Ön is tapasztalta már, hogy egyes egészségügyi ellátások igénybevételéhez sorba kell állnia, adott esetben több hónapot is várnia kell, hogy sorra kerülhessen. Az egészségügy túlterhelt, sok a beteg, ezért szükséges megoldást találni arra, hogy minden beteg idővel sorra kerülhessen. Az egészségügynek úgy kell megszerveznie az ellátást, hogy az minél hatékonyabb legyen, egyúttal átlátható rendszert hozzon létre annak érdekében, hogy nyomon követhető legyen, ki, mikor jelentkezett az ellátásra, és mikor fogják tudni ellátni. Az alábbi cikkünkben a várólisták kapcsán tudhat meg pár fontos információt. (1)

Mi a várólista?

A várólista egy nyilvántartás, amely tartalmazza, hogy az ellátásra váró betegek mikor jelentkeztek az ellátásra, valamint várhatóan mikor tudják őket ellátni. A várólistára való felkerülés érdekében Önnek meg kell adnia az alábbi adatait: családi és utónevét, nemét, születési évét, lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét. A várólistára helyezést követően Ön tájékoztatást fog kapni a várakozás okáról, annak várható időtartamáról és esetleges következményeiről.

A várólisták fajtái

Különbséget tehetünk a központi és az intézményi várólisták között.

A központi várólistát egyes nagyköltségű ellátásokra (diagnosztikus és terápiás ellátásokra, mint például PET vagy CT vizsgálat), valamint transzplantációs ellátásokra (például szív, vese, máj transzplantáció) hozzák létre. A legtöbb központi várólistát az Országos Vérellátó Szolgálat Központja működteti. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb transzplantációs várólista nemzetközi várólista részét is képezi, így előfordulhat, hogy a szükséges szervet külföldről szerzik be a beteg részére.

Az intézményi várólistát fekvőbeteg ellátó intézmények (kórházak) vezetik meghatározott ellátások (mint például szürkehályogműtétek, nőgyógyászati műtétek) esetén, vagy ha az intézmény tartós kapacitáshiánya miatt a beteg ellátására nincs lehetőség.

Tartós kapacitáshiány akkor léphet fel, ha az intézmény a beteget az igény felmerülésétől számított 60 napon belül nem tudja ellátni.

Az intézmény ezeken az eseteken kívül saját döntése alapján is vezethet intézményi várólistát. Természetesen, ha a beteg állapota azonnali ellátást igényel, akkor a várólista sorrendjétől függetlenül igénybe veheti a szükséges ellátást.

A beteg a listán hátrébb azonban csak akkor kerülhet, ha ezt ő maga kéri!

További listák az egészségügyben

Érdemes megkülönböztetni a várólistáktól a betegfogadási listát, valamint az intézményi előjegyzési listát.

A betegfogadási listát járóbeteg szakellátó intézmények vezetik, nem ellátásonként, hanem szakrendelésenként, úgyszintén a betegellátás sorrendjének meghatározása érdekében. A betegfogadási listák a várólistákkal szemben kisebb időtartamot ölelnek fel (napokat, heteket).

Intézményi előjegyzési listára pedig akkor kerül fel a beteg, ha kérésére a betegellátás tervezett időpontja legalább 14 nappal későbbi, mint az intézményi várólista alapján meghatározható legkorábbi időpont.

(1) Felhasznált jogszabályok: az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. törvény; a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet