Életünk során több alkalommal is kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy egészségi állapotunk indokolttá teszi, hogy műtéti beavatkozást végezzenek el rajtunk. Önmagában az a tény, hogy műtétre van szükségünk, nem jelenti azt, hogy azt el is végzik rajtunk. A műtét elvégzéséhez szükséges ugyanis, hogy mi betegként döntsünk arról, hozzájárulunk-e a beavatkozáshoz. Ez az önrendelkezéshez való jog , az egyik legfontosabb betegjog lényege, amelyet röviden az alábbi cikkben mutatunk be Önnek.
Fontos tudnia, hogy Ön betegként szabadon dönthet arról, hogy igénybe vesz-e egészségügyi ellátást, annak során mely beavatkozásokba egyezik bele, és melyeket utasít vissza (természetesen az ellátás visszautasításának is megvannak a feltételei, amelyekkel egy másik cikkben fogunk foglalkozni). A beavatkozásba való belegyezésnek megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentesnek kell lennie, valamint megfelelő tájékoztatáson kell alapulnia. Javasoljuk, hogy csak akkor adja beleegyezését, ha minden kérdésére választ kapott az ellátással kapcsolatban, és kellő ideje volt átgondolni az elhangzottakat.
Ön szerint jogszerűen járt-e el a kórház az alábbi esetben? A beteg régóta fennálló hátfájással fordult az orvoshoz, ugyanis panaszai megkeserítették mindennapjait, és megnehezítették a munkáját. Az orvos gerincsérvvel diagnosztizálta, és műtétet javasolt a számára. A beteg az orvosával folytatott többszöri konzultáció és a családdal történő tanácskozás után úgy döntött, hogy az orvos műtse meg a sérvét. A beavatkozás napján minden gyorsan történt. A kórházba való megérkezés után a nővérek fogadták a beteget az osztályon, és kérték, hogy gyorsan rendezkedjen el szobájában, ugyanis megközelítőleg egy óra múlva már viszik is a műtőbe. A beteg kapott pár tájékoztató anyagot a kórházi házirendről, valamint a nővérek kezébe adtak egy előre nyomtatott tájékoztató anyagot. A beteg végigolvasta a dokumentumokat, de a beleegyező nyilatkozatot elmulasztották vele aláíratni.
A beteg a beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással adhatja meg. Vannak azonban olyan beavatkozások, amelyekhez a beteg írásbeli nyilatkozata szükséges. (Amennyiben erre nem képes - két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozatra van szükség.) Ezek az úgynevezett invazív beavatkozások: a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozások. (Ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat.) A fent bemutatott esetben is ilyen beavatkozásról van szó, tehát a beteggel írásbeli beleegyező nyilatkozatot kellett volna aláíratni a műtét megkezdése előtt. A kórház eljárása tehát nem volt jogszerű.
Szem előtt kell tartani azonban azt is, hogy vannak olyan beavatkozások, amelyek a beteg beleegyezése is nélkül is elvégezhetők. Az önrendelkezési jog felülbírálható ha például az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá, ha a beteg közvetlen életveszélyben van.
Lásd: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § m) pont; 15. § - 19. §