Mikor fogadjon ügyvédet a beteg?

Napjainkban rendszeresen olvashatunk meghökkentő betegtörténeteket a sajtóban, internetes felületeken. Ezekben a történetekben van legalább egy közös pont: a betegek jogait súlyosan megsértették. Természetesen sok olyan eset előfordul, amely nem kap nyilvánosságot. Ismerősi körömben találkoztam olyan beteggel is, aki laikusként nem is tudta, hogy jogsérelem érte, vagy nem volt tisztában azzal, milyen úton lépjen fel a jogsértővel szemben. Lehet, hogy Ön vagy hozzátartozója is volt már hasonló helyzetben, tudta/tudja azonban, hogyan járjon el jogai védelmében? Mikor kell ügyvéd segítségét kérnie?

Ügyvéd fogadása

A beteg jogai érvényesítése érdekében többek között betegjogi képviselőhöz fordulhat. A beteg jogosult az egészségügyi ellátásával kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál panaszt tenni, valamint ügyvédet is fogadhat. Az ügyvéd a beteg által adott megbízás alapján jár el. Fontos, hogy ügyét részletesen ismertesse, hiszen az ügyvéd csak az információk teljes birtokában tud Önnek segítséget nyújtani. Ne tartson attól, hogy személyes információkat is elmondjon neki, az ügyvédet ugyanis titoktartási kötelezettség terheli. Az ügyvédet a szerződés alapján megbízási díj illeti meg, amelyben szabadon állapodhatnak meg a felek.

Az ügyvéd felkészültségével, szakmai tudásával támogatni tudja Önt abban, hogy jogai védelmében felléphessen a jogait sértő személlyel szemben. Önt, mint beteget számos jog megilleti ellátása során, mint például az egészségügyi ellátáshoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog, az önrendelkezéshez való jog (ezeket a jogokat korábbi cikkünkben ismertettük). Fontos alapelv, hogy az ellátóknak figyelemmel kell lenniük a betegek jogaira. Minden beteget az elvárható gondossággal, az ellátókra irányadó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátniuk. (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. § (3) bekezdés.)

Példák

Példákkal szemléltetve könnyebben megérthető ez az alapelv:

  1. Az ellátó akkor tartja tiszteletben a beteg tájékoztatáshoz való jogát, ha teljes körűen tájékoztatja arról, hogy milyen a beteg egészségi állapota. Milyen vizsgálatok, beavatkozások javasoltak számára, azok elvégzése (illetve elmaradása) milyen előnyökkel (illetve kockázatokkal) járhat? Mikor és hogyan fog lezajlani az ellátás? Rendelkezésre áll-e alternatív eljárás, módszer? Milyen életmódot kell folytatnia a betegnek ellátását követően?
  2. A beteg tudomására kell hozni azt is, hogy ellátása során megilleti az önrendelkezéshez való jog, vagyis szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. (Eütv. 15. § (2) bekezdés.) Az Ön döntése nélkül az ellátó nem vizsgálhatja ki Önt, nem kezelheti, és nem végezhet el beavatkozást Önön!
  3. Az ellátó nem jár el az elvárható gondossággal, ha például a helyes diagnózis felállítása érdekében nem végzi el a betegen a szükséges vizsgálatokat. Ugyancsak nem jár el megfelelően, ha a szövettani vizsgálat eredményét nem közli a beteggel.

Amennyiben az ellátó nem az előírtaknak megfelelően jár el, számolnia kell annak jogkövetkezményeivel, adott esetben azzal, hogy a beteg kártérítési pert fog indítani ellene.