Minden ember cselekvőképes?

Mit jelent a cselekvőképesség? Cselekvőképes a 13 éves gyermekünk vagy a Down-szindrómában szenvedő 25 éves fiatal? Hogyan biztosítható jogai, érdekei védelme egy cselekvőképtelen személynek? Az alábbi cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot, így például maga adhatja a beleegyezését valamely egészségügyi beavatkozás elvégzésébe. Vannak azonban olyan személyek, akik olyan állapotban vannak, hogy nem képesek belátni, hogy milyen következménye lehet nyilatkozatuknak.

A 14. életévét be nem töltött kiskorú kora miatt cselekvőképtelen, vagyis az általa megtett jognyilatkozatok semmisek (bár kisebb bevásárlásokat intézhet, telefonálhat, stb.). A cselekvőképtelen kiskorú helyett törvényes képviselője (általában szülőjük) jár el. (1)

Fontos megjegyezni azonban, hogy nem minden kiskorú (vagyis 18. életévét be nem töltött személy) cselekvőképtelen! Ha a gyermek a 14. életévét betöltötte és állapota, valamely betegsége miatt nem minősül cselekvőképtelennek, akkor vannak olyan ügyek, amelyekben önállóan járhat el, például rendelkezhet munkával megszerzett jövedelmével (vagyis korlátozottan cselekvőképesnek minősül). Tekintettel arra, hogy a törvényes képviselő olyan kérdésekben dönthet a kiskorú helyett, amelyek személyét, vagyonát érintik, a kiskorú véleményét figyelembe kell vennie! (2)

A 18. életévét betöltött, nagykorú személyek között is vannak olyanok, akik koruk ellenére nem képesek önállóan eljárni ügyeikben, segítségre szorulnak. Egy súlyos Down-szindrómában szenvedő betegtől nem várható el, hogy önállóan döntsön arról, hogy elvégezteti-e magán a szükséges vizsgálatokat, hiszen ő nem képes felmérni, hogy ha nem egyezik bele az adott vizsgálatba, a döntés az egészségi állapotára milyen negatív hatással lehet.

Cselekvőképtelennek minősül, vagyis az általa tett jognyilatkozatok semmisek. (Természetesen csekély jelentőségű ügyeket ő is intézhet, amelyek mindennapi életünk során előfordulnak, és különösebb megfontolást nem igényelnek). Nevében gondnoka jár el, azonban a gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát meg kell hallgatnia, és lehetőség szerint figyelembe kell vennie, mielőtt dönt az őt érintő kérdésekben!

Előfordulhat, hogy a nagykorú személy cselekvőképességének csak részleges (és nem teljes) korlátozása szükséges, vagyis csak meghatározott ügyekben szorul támogatásra, gondnokra. (3)

Cikkünk utolsó gondolataként felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gondnok személyét ne keverjük össze a gyám személyével! Gyám kiskorú számára rendelhető ki, olyan kiskorú számára, aki nem áll szülői felügyelet alatt (ennek oka lehet, hogy szülei meghaltak vagy a szülői felügyelet valamilyen okból nem tudják ellátni.)

A gyám ilyen esetben a kiskorú gyermek gondozójának, nevelőjének, vagyonának kezelőjének, valamint törvényes képviselőjének minősül. (4)

A hivatkozott törvények listája

(1) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:8. § - 2:9. §

(2) Ptk. 2:10. § - 2:14. §

(3) Ptk. 2:19. § - 2:22. §

(4) Ptk. 4:223. § - 4:224. §