Milyen esetekben nincs szükség a beteg beleegyező nyilatkozatára?

Előző cikkünkben a beteg önrendelkezési jogáról, ezen belül az egészségügyi ellátásba való beleegyezés jogáról írtunk. Említettük, hogy bizonyos esetekben a betegnek a beavatkozásba történő beleegyezését vélelmezni kell, valamint kivételesen előfordulhat, hogy a beteg beleegyezésére nincs szükség. Az alábbi cikkünkben ezeket az eseteket ismerheti meg. (1)

A beleegyezés vélelme

A beteg beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes (például ájult állapotban van), és késedelemmel járna annak a személynek a nyilatkozatát beszerezni, aki helyette jogosult a beavatkozásba való beleegyezés jogát gyakorolni.

E ponton megjegyzem, hogy az egészségügyi törvény lehetőséget biztosít a cselekvőképes betegnek (ideértve a 16. életévét betöltött kiskorút is), hogy közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy - írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezzen egy másik cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés jogát gyakorolni, és aki részére az ellátásával kapcsolatos tájékoztatást az orvosnak meg kell adnia. (Erről a témáról részletesebben a következő cikkünkben lesz szó).

Ha invazív beavatkozást (2) szükséges elvégezni a betegen, akkor a beleegyezés vélelmének fennállásához nem elegendő az, hogy e személynek vagy cselekvőképtelen személy esetén törvényes képviselőjének a nyilatkozatát késedelemmel járna beszerezni. Ekkor szükséges az is, hogy fennálljon annak a lehetősége, hogy a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne. 

Nem szükséges a beteg beleegyezése

A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben,

  • ha más személyek (ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is) egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné,
  • ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradna,
  • továbbá, ha a beteg közvetlen életveszélyben van.

Invazív beavatkozások, műtétek elvégzése előtt az orvosnak be kell szereznie a beteg írásbeli beleegyező nyilatkozatát az adott beavatkozás elvégzéséhez. A műtét során azonban előfordulhatnak olyan előre nem látható helyzetek, amikor az orvosnak azonnal cselekednie kell, és nincs lehetősége a betegtől további írásbeli nyilatkozatot beszerezni. Az orvos a beteg beleegyezése nélkül akkor járhat el,

  • ha azt a sürgős szükség (3) fennállása indokolja,
  • vagy ha annak elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. 

Ha ez arra vezetne, hogy a beteg valamely szervét vagy testrészét elvesztené, vagy annak funkciója teljesen kiesne, az orvos csak akkor végezheti el a beavatkozást a beteg beleegyezésének hiányában,

  • ha a beteg közvetlen életveszélyben van,
  • vagy ha annak elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. 

A fentiek alapján láthatjuk, hogy a beteg (illetve más személyek) egészségi állapota érdekében, illetve sürgős esetekben kerülhet sor arra, hogy az orvos ne szerezze be a betegtől a beleegyező nyilatkozatot a beavatkozás elvégzése előtt.

Lásd

(1) Lásd: az egészségügyről szóló 1997. CLIV. törvény („Eütv.”) 17. § - 18. § (2) „A beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat.” (Eütv. 3. § m) pont) (3) „Az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.” (Eütv. 3. § i) pont)