Minden ember életében adódhatnak olyan helyzetek, történhetnek olyan balesetek, amelyek következtében azonnali ellátásra szorulunk. Alkalmanként rosszul érezhetjük magunkat, elkaphatunk valamilyen betegséget, vagy sajnos súlyosabb betegséggel is meg kell küzdenünk. Ezekben a helyzetekben szükségünk van egészségügyi ellátásra. Ön tudja, hogy milyen ellátáshoz van joga egy beteg embernek?

A sürgős eset

Az egészségügyi törvény (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 6-8. §) megkülönbözteti a sürgős esetet, amely során, ha a beteg a szükséges ellátást nem kapja meg rövid időn belül, élete közvetlen veszélybe kerülhet, egészsége súlyosan vagy maradandóan károsodhat, így például, ha súlyos autóbalesetet szenved vagy szívinfarktust kap. Minden betegnek joga van olyan ellátáshoz, amely életét megmenti, egészségének súlyos vagy maradandó károsodását megelőzi, továbbá fájdalmait csillapítja és szenvedéseit enyhíti.

Az egészségügyi törvény ezt határozza meg

A sürgős eseteken túl az egészségügyi törvény pontosan meghatározza, hogy a betegnek milyen ellátáshoz van joga:

• egészségi állapot által indokolt ellátáshoz, amely figyelembe veszi a beteg részletes állapotfelmérését és betegségét.
• megfelelő ellátáshoz, tehát a beteg elvárhatja, hogy kezelése során az őt ellátó személyek az orvos szakmai és etikai szabályokat, valamint irányelveket betartják, bízhat abban, hogy szakszerűen fogják kezelni.
• folyamatosan hozzáférhető ellátáshoz, vagyis a beteg a nap 24 óráján belül bármikor igénybe veheti az ellátást. Az egészségügy rendszerének naprakész információval kell szolgálnia arról, hogy a beteg aktuálisan melyik intézményt keresheti fel egészségügyi problémájával. Ha az éjszaka közepén érzi rosszul magát, számíthat arra, hogy problémájával nem marad egyedül, az ügyeletes intézmény segítségét kérheti.
• az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő ellátáshoz, vagyis egyszerűen megfogalmazva, az egyes betegek között az ellátók nem tehetnek indokolatlanul különbséget.

Mindezek mellett a betegnek joga van megválasztani, hogy melyik orvos (orvosválasztás joga) és melyik egészségügyi szolgáltató (intézményválasztás joga, ha az intézmény rendelkezik a megfelelő szervezeti egységgel) lássa el. A beteg orvosválasztásával a választott orvosnak egyet kell értenie, valamint természetesen tiszteletben kell tartani az orvosok beosztását és az adott intézmény működési rendjét is. A betegnek lehetősége van arra is, hogy ellátása során úgynevezett „második véleményt” kérjen, vagyis más orvos által történő vizsgálatot kezdeményezzen abban az esetben, ha a vizsgálatok eredményeit vitatja vagy orvosa javaslatával nem ért egyet.

Ha a fent említettek közül valamely jogát nem tartják tiszteletben a betegnek, akkor az ellátó jogsértést követ el, és annak jogi következményeivel számolnia kell a beteggel szemben.