Biztosan hallotta már Ön is betegként, illetve a hétköznapokban (például a reklámokban), hogy a beavatkozásoknak, a gyógyszerek szedésének vannak kockázatai. Ha egészségügyi ellátásban részesül, kezelőorvosának tájékoztatást kell Önnek adnia arról, hogy az általa javasolt vizsgálat, beavatkozás elvégzésének milyen előnyei, de egyúttal kockázatai is lehetnek. Lényeges, hogy Ön arról is tájékoztatást kapjon, hogy milyen következményekkel és kockázatokkal járhat az, ha a javasolt vizsgálatot, beavatkozást nem végzik el Önön. (1)
Általánosságban elmondható, hogy minden beavatkozásnak van kockázata. A kockázatok sokfélék lehetnek, egyénenként az egyes beavatkozásoktól, illetve a beteg állapotától is függnek. A kockázat kifejezés magában hordoz egy negatív jelentéstartamot, amely egy olyan következményt jelent, amelyet az orvosok igyekeznek elkerülni. Kockázat bekövetkezésével azonban akkor is számolni kell, ha az ellátás során az elvárható gondosságot tanúsítják az orvosok, tehát úgy járnak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha az orvos nem az elvárható gondossággal, vagyis nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható tőle, akkor nem kockázat bekövetkezéséről, hanem az orvos mulasztásáról beszélhetünk! Az orvos magatartásának megítéléséhez szakmai, etikai szabályokat és irányelveket kell figyelembe venni.
Az alább bemutatott, fiktív esetünkben arra szeretnénk rámutatni, milyen következményekkel járhat, hogy ha a beteg nem kapja meg a tájékoztatást a beavatkozás lehetséges kockázatairól és szövődményeiről.
Mariann 20 éves korában vett észre nyaka bal oldalán egy növekvő csomót, ezért orvoshoz fordult kivizsgálás céljából. Orvosa megnyugtatta, hogy nem rosszindulatú daganatról van szó, hanem egy jóindulatú nyirokcsomó megnagyobbodásról. Az orvos egyúttal azt is kilátásba helyezte, hogy ha a későbbiekben mérete növekedni fog, akkor sebészi eltávolítása is szükségessé válhat. Az elkövetkező két évben a csomó szemmel láthatólag is egyre nagyobb lett. Mariann félévente járt vele kontrollokra, és azok egyértelműen megállapították, hogy továbbra is jóindulatú elváltozásról van szó. Mariannt esztétikailag zavarta az elváltozás, ezért plasztikai sebészhez fordult segítségért. Az idősebb szakember megnyugtatta, hogy ez gyakori műtét, a műtét kockázatairól azonban nem tett említést. A műtétre egynapos sebészi beavatkozás keretén belül került sor, tehát Mariannak nem kellett a kórházba befeküdnie. A műtétet megelőzően az orvos nem látta el további információkkal Mariannt, és Mariann sem tett fel kérdéseket, ezért az orvos elkezdte a műtétet. A műtét látszólag rendben zajlott, azonban utána Mariann gyengébbnek érezte a bal vállát és a karját, este pedig azt vette észre, mintha bal válla lejjebb állna. Másnap neurológiai vizsgálatra ment, ahol egyértelművé vált, hogy Mariannak teljesen lebénult a bal XI. agyidege, amely egyik funkciója az izmok és a vállöv mozgatása. A részletes vizsgálatok azt is megmutatták, hogy ilyen mértékű funkciókieséshez az ideg teljes átvágása szükséges. A sérülés legvalószínűbb magyarázata a korábbi műtét során történt idegi sérülés volt. Mariann ezt követően folyamatos rehabilitáción vett részt, valamint kétszer meg is műtötték, azonban a műtétek eredménytelenek voltak.
Helyesen gondolja, ha azt állapította meg, hogy az orvos nem megfelelően járt el a beavatkozást megelőzően. Az orvos ugyanis elmulasztotta teljes körűen tájékoztatni a beteget a lehetséges kockázatokról. A beteg nem volt elegendő információ birtokában ahhoz, hogy megalapozottan tudjon dönteni kezeléséről. Az orvosnak a tájékoztatás megadása során abból kellett volna kiindulnia, hogy a beteg laikus személyként nem feltétlenül van tisztában azzal sem, hogy miről kellene kérdeznie a beavatkozással kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy az esztétikai jellegű beavatkozások elvégzése a beteg egészségi állapotára tekintettel nem feltétlenül szükségesek, a beteg számára meg kell adni annak lehetőségét, hogy átgondolja, a kockázatok ismeretében is vállalja-e a beavatkozást, vagy továbbra is együtt él fennálló problémájával.
Javasoljuk, hogy csak a kockázatok ismeretében döntsön arról, vállalja-e az Önnek javasolt beavatkozást! A beavatkozásba való beleegyezéssel ugyanis a betegnek a kockázatok bekövetkezésének esélyét is vállalnia kell! Ha egészségügyi ellátásával kapcsolatban valami nem világos az Ön számára, kérdezzen bátran orvosától! Sokszor a „nincs kérdésem” típusú kijelentés megfogalmazásával Ön lemond olyan információkról, amelyek miatt lehet, hogy nem is vállalná a beavatkozást. Bizonytalanul ne vágjon bele semmilyen típusú ellátásba, hiszen akár egy rutin műtét is sorsdöntő következményekkel járhat az életére!
(1) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §; 77. § (3) bekezdés