Visszautasíthatom-e az egészségügyi ellátást?

A beteg önrendelkezési jogával élve nemcsak arról dönthet szabadon, hogy beleegyezik-e az egészségügyi ellátásba, hanem arról is, hogy azt nem kívánja igénybe venni. Természetesen az ellátás visszautasításának is megvannak a feltételei. Szem előtt kell tartani, hogy ha a beteg nem kapja meg a szükséges kezelést, az súlyos következményekkel járhat nemcsak a saját egészségi állapotára nézve, hanem egyes betegségek esetén másokéra is. Amennyiben szeretne több információt megtudni a témával kapcsolatban, olvassa el az alábbi cikkünket. (1)

Cselekvőképesség

Fontos kiemelni, hogy az ellátást a cselekvőképes beteg utasíthatja vissza, hiszen ő képes megítélni, hogy döntése milyen következményekkel járhat. Ha az ellátás elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, így például fertőző betegségek esetén, az nem utasítható vissza. A kismamákat is korlátozottan illeti meg ez a jog: az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást elvégzik a betegen, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. A cselekvőképes beteg dönthet úgy, hogy nem kéri az ellátást, annak ellenére, hogy annak hiányában egészségi állapota várhatóan súlyosan vagy maradandóan károsodni fog. Ebben az esetben azonban ügyelni kell arra, hogy a beteg a nyilatkozatát közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében tegye meg.

Nem cselekvőképes

Ha a beteg cselekvőképességgel nem rendelkezik, mert például kiskorú vagy gondokság alatt álló személy, nem utasítható vissza az egészségügyi ellátás, ha annak elmaradása állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodást okozna. Szintén nem utasítható vissza a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás sem!

A visszautasítás lehetőségei

Lehetséges, hogy a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A beteg ebben az esetben dönthet úgy, hogy visszautasítja az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, azonban nyilatkozata önmagában nem lesz elegendő. Egy háromtagú orvosi bizottságnak kell ugyanis a beteget megvizsgálnia, és nyilatkoznia arról, hogy az ellátás visszautasítható-e. Az orvosi bizottság tagjai:

  • a beteg kezelőorvosa,
  • egy - a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos
  • egy pszichiáter szakorvos

A betegnek az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon - két tanú előtt - ismételten ki kell nyilvánítania visszautasítási szándékát. Ha a beteg nem cselekvőképes, az egészségügyi ellátás visszautasítása esetén bírósági eljárást kell lefolytatni.

Az orvos kötelessége

Lényeges, hogy az orvosnak tiszteletben kell tartania a beteg döntését. Nem szabad a beteget semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni. Ha azonban a beteg a fent említett életfenntartó vagy életmentő beavatkozást utasítja vissza, az orvosnak gondoskodnia kell arról, hogy a beteg a szenvedéseinek enyhítésére, a fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátást megkapja!

Forrás

1 Lásd: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 20. § - 23. §