Ön szerint megengedhető, hogy alsó végtagjaink vizsgálatakor felső ruházatunkat is eltávolíttassa kezelőorvosunk? Vannak olyan esetek, amikor a beteg személyes szabadsága korlátozható, így például kórházi ágyához kötözhetik? Mit gondol, egy kiszolgáltatott helyzetben lévő, pszichiátriai osztályon kezelt beteg rögzíthető a radiátorhoz, vagy ezzel az intézkedéssel nem tartották tiszteletben az emberi méltóságát? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a mostani cikkünkben.
Alaptörvényünk garantálja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, és minden embernek joga van az emberi méltósághoz. Az emberi méltóságot egészségügyi ellátás során is tiszteletben kell tartani (lásd: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 10. §), de mit is értünk ez alatt? További tudnivalók arról, hogy mit biztosít az egészségügyi törvény.
Lényeges, hogy a betegen általában csak olyan beavatkozások végezhetők el, amelyek az ellátásához, betegségének meggyógyításához szükségesek. Ha a beteg egészségügyi problémájával jelentkezik egy adott egészségügyi intézményben, az intézmény a beteget csak méltányolható okból és ideig várakoztathatja, ilyen ok lehet például, ha egy másik beteg olyan rossz egészségi állapotban van, hogy őt sürgősen el kell látni. Azt az időtartamot, hogy Önnek mennyit kell várakoznia, befolyásolhatja aktuális egészségi állapota, illetve, hogy az intézménybe felvett többi beteget mennyire sürgősen kell ellátni.
Fontos tudnia, hogy ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el. Amennyiben például lábát érte sérülés, és annak állapotát szükséges megvizsgálni, az orvos nem kérheti Öntől, hogy felső ruházatát is vegye le. Az egészségügyi intézményekben ki kell alakítani olyan helyiségeket, ahol a beteg öltözködhet, valamint ügyelni kell arra, hogy a beteg vizsgálatára ne a többi beteg jelenlétében kerüljön sor. Az orvos nem tehet megjegyzéseket a beteg kinézetére, öltözetére, nem kiabálhat szemérmes dolgokat a betegről a kórházi folyosón.
A beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig, mértékben és módon korlátozható, leginkább pszichiátriai betegek esetén fordul elő. Személyes szabadságunk szintén az egyik legalapvetőbb jogunk, amely abban az esetekben korlátozható, ha a beteg egészségi állapotára tekintettel azonnali ellátásra szorul, és amennyiben ezt az ellátást nem kapja meg rövid időn belül, élete közvetlen veszélybe kerülhet, egészsége súlyosan vagy maradandóan károsodhat. A beteg személyes szabadsága akkor is korlátozható, ha az a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelme érdekében szükséges.
A korlátozás módszerei között megkülönböztetünk fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszereket, eljárásokat. Példaként hozható, ha a betegnek megtiltják, hogy elhagyja azt az intézetet, ahol tartózkodik, lekötözik vagy gyógyszert adnak be neki. Minden esetben érvényes, hogy kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni a betegen, így a cikkünk elején említett eset, a beteg személy csuklójának radiátorhoz rögzítése megengedhetetlen (lásd: AJB-410/2015. jelentés). A beteg érdekeit szolgálják azok a szabályok, hogy a korlátozás során a beteg állapotát, testi szükségleteit rendszeresen ellenőrizni, figyelni szükséges. A korlátozást csak addig szabad alkalmazni, ameddig azt a beteg állapota indokolja, amennyiben az már nem indokolt, azt haladéktalanul meg kell szüntetni.