Minden keresőtevékenységet végző személy életében adódhatnak olyan helyzetek, amikor betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját. Az egészségbiztosítás rendszere lehetővé teszi, hogy az így kieső jövedelem bizonyos része pénzbeli ellátással pótolva legyen. Az alábbi cikkünkben a táppénz legfontosabb szabályait ismertetjük, hogy Ön is tisztában legyen az igénylés feltételeivel. (1)
Elsőként fontos tisztázni, hogy abban az esetben, ha például elkapjuk az influenzát, és emiatt nem tudjuk munkákat elvégezni, keresőképtelenségünk tartamára a munkáltató naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Fontos megjegyezni, hogy nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. (2) A betegszabadság idején jövedelmünk kevesebb lesz (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján kiszámított távolléti díj 70 %-a jár). A keresőképtelenséget orvosnak kell elbírálnia, és igazolást kell kiállítania annak érdekében, hogy a betegszabadságot igénybe tudjuk venni. A betegszabadság lejártát követő naptól lehetőség van táppénz igénylésére.
A táppénzre való jogosultság legfontosabb feltétele, hogy biztosítási jogviszonyunk fennálljon, tehát biztosítottak legyünk, amikor keresőképtelenné válunk. Biztosított többek között az, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban áll, aki tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, aki álláskeresési támogatásban részesülő személy. (3) További feltétel, hogy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére legyen kötelezett, ugyanis ez jogosítja Önt táppénzre. Az igényléshez szükség lesz arra is, hogy keresőképtelenségét az orvos állapítsa meg és igazolja. Táppénz azonban akkor is járhat, ha a biztosított gyermeke betegsége folytán válik keresőképtelenné.
Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban 1 évig járhat, a pontos időtartama több tényezőtől függ (például a biztosított saját vagy gyermeke betegsége miatt keresőképtelen, részesült-e korábban táppénzben). Szem előtt kell tartani, hogy az elrendelt orvosi vizsgálaton meg kell jelenni, valamint a keresőképesség elbírálását ellenőrizhetik. Amennyiben az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelenik meg, vagy a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járul hozzá, a táppénz folyósítását meg fogják szüntetni. Fontos, hogy az orvos utasítását betartsa, hiszen ha nem tartja be, illetve gyógyulását tudatosan késlelteti, úgyszintén megszüntetésre kerül a folyósítás.
A táppénz összegének kiszámítására részletes szabályok vonatkoznak, függ a biztosítási jogviszony folyamatosságától, időtartamától, valamint az adott időszakban figyelembe vehető jövedelemtől. Meg kell állapítani a táppénz alapját, és annak bizonyos százaléka (50 % vagy 60 %) lesz a táppénz összege. (Amennyiben ki szeretné számítani az összeget, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben találhat rá iránymutatást).
(1) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 43. § - 49. § (2) Lásd: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 126. § (3) Lásd részletesebben: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény